Johannesburg ismét levett a lábamról

Chappie (amerikai, dél-afrikai sci-fi)

Rendezte: Neill Blomkamp

Forgatókönyv: Terri Tatchell, Neill Blomkamp

Fényképezte: Trent Opaloch

Zene: Hans Zimmer

Szereplők: Sharlto Copley (Chappie szinkronhangja), Watkin Tudor Jones ("Ninja"), Yolandi Visser, Dev Patel, Sigourney Weaver, Hugh Jackman

Költségvetés: 50 millió dollár

|115 perc|

Dél-Afrikát egyre többet látni hollywoodi filmekben, hála Niell Blomkampnak. Ez nagyon jó hír, mert üde színfoltot jelent végre újabb helyszínt látni a folyamatos Los Angeles, New York, San Francisco, vagy éppen Párizs és London féle (unalomig) ismert városok(országok) után.

A film afféle Robotzsaru és Rövidzárlat egyvelegének is tekinthető. Nem csak a sok témabeli hasonlóság (megidézés/lopás?! ki hogy ejti) miatt, hanem a hangulata és komolysága is valahol a kettő között lőtte be magát. A Robotzsarunál jóval könnyedebb, Johnny 5 kalandjánál viszont egyértelműen komorabb.

Neill Blomkamp, ha azt csinálhatja, amit szeret, az bizony mindig visszaköszön a vásznon, és zseniális District 9 után végre ismét levették róla a stúdió fejesei a nyakörvét. Így az író és rendező a saját szájíze szerint mesélhette el a történetét.
Természetesen ő is morális kérdéseket feszeget, amikor egy leselejtezett robot egyszer, csak emberi gyerekként ébred...persze csak az elméje. A környezet befolyásolásának fontosságára mutat rá, és bár néha kicsit hosszan jár körbe egy-egy problémát, összességében izgatottan figyeli a néző, hogy mi lesz a következő Chappie fejlődésében.

Ami a színészeket illeti kapunk pár nagy nevet, mint Sigourney Weaver, akit mindig jó egy sci-fiben csodálni, vagy Hugh Jackman, akit tőle szokatlan szerepben is jó látni. De az igazi aduk nem ők, hanem a gengszter brigád. Ninja és Yolandi valami elképesztően uralják az összes jelenetet, amiben szerepelnek, és naná, hogy legtöbb poén is hozzájuk köthető. És, hogy duplán is dicsérjem őket, több zeneszámuk is felcsendül többször is a filmben, ugyanis ők a Die Antwoord nevű formáció tagjai, akik a valóságban is pont így néznek ki, és a művésznevük is ugyanaz, így gyakorlatilag nagyjából magukat kellett alakítaniuk, ami jól állt nekik, mert kitalálni sem lehetett volna elképesztőbb alakokat ebbe a közegbe.Sajnos a főszereplő indiai srác nagyon semmilyen lett, így érte nem igazán izgul az ember, sőt a leggyengébb részek, ha ő próbál valami fontosat, vagy magasztosat tenni/alkotni. Ilyenkor sok esetben teljesen átmegy szájbarágósba a mozi, ami ront az összképen.A zenére még egy kicsit visszatérve, amikor éppen nem a bitang jó és egyedi Ninja-féle alternatív hip-hop szól, akkor Hans Zimmer ütős kis taktusai boldogítják a dobhártyánkat.

A látványra és az akciókra egy szavunk sem lehet, sőt néha kellően realista és brutális képsorait (amit azért fényképezéssel és vágással próbáltak enyhíteni) öröm nézni. Viszont a film közel 2 órás játékideje alatt egy picivel több akciót is elnéztem volna ezekből.Drámai jelenetek teljesen rendben vannak, akik a szívünkhöz nőttek azokért maximálisan rágjuk a körmünket. Ilyenkor még a sok apró és bosszantó logikai bakit/lyukat is elnézzük, elvégre megszeretjük Chappie-t, és, akit megkedvel az ember, azzal elnézőbb, nem igaz?!

Értékelés: 10/8.0

Megosztás a facebookon

A Fox hivatalosan is bejelentette, hogy új részt kap a legendás űrhorror

Méghozzá olyan mester fogja elkészíteni, aki az egyik legerősebb tagja a sci-fi új hullámának.
Neill Blomkamp rendezte ugyanis a zseniális District 9-et, valamint a Matt Damonos Elysiumot, idén pedig a Chappie című robotos filmmel jelentkezik.

A dél-afrikai direktor többször és több helyen is beszélt már róla, hogy mekkora rajongója az Alien franchisenak, és folyamatosan az jár a fejében, hogy egyszer majd bizony ő is készít hozzá tartozó epizódot.

A Fox stúdió vette is a lapot, és kapott a tehetséges filmes által felkínált lehetőségre. Blomkamp több saját maga által készített koncepció rajzot is közzétett azóta a saját twitterén és egyéb médiumokban.

Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy Sigourney Weavert sikerül-e meggyőzni, hogy térjen vissza az Alien 5 kedvéért Ripley bőrébe. Ebben talán egyedül Ridley Scott segíthet majd, aki jelen lesz a produkció mellett, mint producer, az ő kedvéért talán még a színésznő is elgondolkodik majd egy esetleges visszatérésen.

Megosztás a facebookon

A Vörös-tenger Ridley Scottnál bizony nem fog ketté válni

Exodus: Istenek és királyok (angol-amerikai kalandfilm, 2014)
Eredeti cím: Exodus: Gods and Kings

Rendezte: Ridley Scott

Forgatókönyv: Adam Cooper, Bill Collage, Jeffrey Caine, Steven Zaillian

Fényképezte: Dariusz Wolski

Zene: Alberto Iglesias

Szereplők: Christian Bale, Joel Edgerton, John Torturro, Sigourney Weaver, Ben Kingsley, Arron Paul

Költségvetés: 140 millió dollár

|150 perc|

Bátor az a filmkészítő, aki olyan témát mert bemutatni a nézőknek, amit minimum nagy vonalakban szinte mindenki ismer. Akik élvezték James Cameron Titanic moziját, vélhetően azokat sem az sokkolta, hogy bizony az óriás hajó nem fog eljutni New Yorkba, de lehetne még jó pár példát sorolni.
Szóval nem kis dolog valamit olyan köntösbe bújtatni, hogy az a történet ismerete miatt mégis lekösse az emberek figyelmét.
Még egy ok amiért tisztelem Ridley Scott rendezőzsenit, hogy ezúttal ő próbálkozott valami hasonlóval, és ahogy megszokhattuk, kicsit másképp, mint mások.

Mózes története egy ateista szemével.
A rendező ugyanis mindig is hangoztatta, hogy tőle bizony olyan messze áll az Istenhit, mint Makó Jeruzsálemtől (hogy stílszerű legyek). Ettől függetlenül tisztelettel nyúlt a bibliai témához, csak annyit csavart rajta, hogy próbálta azt a realitás talaján tartani, és amire lehetett keresni természetes magyarázatot.

Ami a cselekményt alaphelyzetét illeti az ott veszi kezdetét, hogy Mózes és II. Ramszesz felnőtt hadvezérek, a fáraó jobb kezei. Ramszesz örökli a trónt, Mózes pedig, mint tanácsadó maradna mellette, ám mint tudjuk ez az "idill" nem sokáig marad majd meg.
Sajnos a legnagyobb hiányérzetet én pont abban találtam, hogy a 2 főszereplő viszonyát nem tudták olyan mélységre leásni, ami a film alappillére kellett volna, hogy legyen érzésem szerint. A testvérből legnagyobb ellenséggé válás folyamata csak olyan ímmel-ámmal van bemutatva. Pedig a 2 és fél órás játékidőben elvárható lett volna ezt egy kicsit árnyaltabban kivesézni.

A monumentalitás viszont telitalálat, a költségvetés 140 milliója mind ott van a vásznon. Kapunk grandiózus csatajeleneteket, gyönyörűen felépített díszleteket és elsőosztályú CGi effekteket egyaránt. A látványra tehát nem lehet panasz, sőt a 10 csapás még kellően kreatívra is sikerült, nem beszélve a nagyszerű tengernél zajló jelenetekre.

A színészi játék szinte teljes egészében a Mózest megformáló Christian Bale-re van kihegyezve, aki szokásához híven most sem okoz csalódást. Az ő karakterébe vitték bele a legtöbb változtatást a korábban bemutatott filmekhez képest. Bale Mózesét nem lehet eldönteni, hogy őrült-e, vagy sem. Ez a kettősség pedig végig jelen van, ami a film talán legnagyobb erénye.

A másik kulcskaraktert alakító Joel Edgerton elsőre picit fura választásnak tűnhet, mert ahhoz, hogy hasonlítson egy egyiptomi fáraóhoz szinte teljesen meg kellett őt változtatni. Sok barnító(aranysárgító) fogyott el miatta a forgatás során az biztos. De, ha ettől elvonatkoztatunk, akkor őt is meg lehet dicsérni, hitelesen alakított, különösen a Bale nélküli jeleneteket uralta, mert mikor együtt voltak a vásznon ott azért simán ellopta a show-t az egykori Batman.

Viszont, ami a mellékszerepeket illeti, totálisan elpocsékolják benne szinte az összes neves színész. Kezdve itt Ben Kingsley-vel, Aaron Paulon egészen Sigourney Waeverig. Méltatlan módon perceket kapnak a vásznon, mindenféle emlékezetes megnyilvánulás nélkül. Borzasztó pocséklás.

Egyedül John Torturro járt egy fokkal jobban, ő picivel több időt és szöveget kapott. A részemről öröm volt őt látni fáraó szerepben is.

Összességében egy valamennyire egyedi bibliai feldolgozást kapunk Ridley Scottól, ami viszont az adott tematikájú alkotások közül egyáltalán nem fog kiemelkedni, maximum a látványvilágában.

Viszont, mint kalandfilm kellően szórakoztató, csak az a katartikus élmény hiányzik belőle, ami a Gladiátorban megvolt.

Értékelés: 10/7

Megosztás a facebookon