Kritika: 300: A birodalom hajnala

Avagy a 300 háborús fantasy kiegészítőt kapott

300: A birodalom hajnala (amerikai háborús fantasy, 2014)
Eredeti cím: 300: Rise of the Empire

Rendezte: Noam Murro

Forgatókönyv: Zack Snyder, Kurt Johnstad

Fényképezte: Simon Duggan

Zene: Junkie XL

Szereplők: Sullivan Stapleton, Eva Green, Lena Headey, Rodrigo Santoro, Hans Matheson

Költségvetés: 110 millió dollár

100 perc

A birodalom hajnala nem sokat tesz hozzá Zack Synder kultikus 300 mozijához, de ahogy Eva Green férfiakat fal fel, azt öröm nézni.

A 2006-os 300 egy hősi eposz csodálatos megelevenedése volt. Rendezőjét új szintre emelte, főszereplőjét Gerard Butlert pedig világsztárrá avanzsálta. Nos ez a veszély nem fenyegeti sem Noam Murrot, sem Sullivan Duggant.

Az új direktor ugyanis jó kisiparos módjára Zack Snyder produceri és írói felügyelete alatt semmi egyéniséget nem tudott belevenni a saját mozijába, sőt kis túlzással, ha egy videó játékról beszélnénk, akkor nem is új rész született, hanem kapott egy drága kiegészítőt az alapjáték.

Az események a Thermophülai-szorosban játszódó csata előtt, közben és valamivel utána is játszódnak. Ez az érdekes dramaturgiai jelenség egyébként egész jól színesíti a filmet. A harcok nagy része a szárazföldről áttevődik a tengerre és sok impozáns hajócsatával ajándékoz meg minket, a gond az vele, hogy néhol kicsit unalmas csak vízi ütközeteket bámulni.
Újabb hasonlóság egyébként a gamer világgal, hogy több jelenet is annyira animált, hogy néha tényleg olyan, mintha mi irányítanánk a főhőst, csak éppen kontrollert nem kaptunk hozzá. A kameranézetek és zoomolások mind mind ilyen hatást keltek. Ki-ki döntse el maga, hogy ez jó vagy rossz, részemről picit zavaró volt.
A látvány egyébként nagyon hullámzó. Vannak kifejezetten szép képsorok és ügyes effektek, de akarnak botrányosan kinéző megvalósítások is, amiken 2014-ben csoda, ha nem röhög az ember.

A színészi játék szintén felemás. A főhőst alakító Sullivan Stapleton, Themistodes szerepében közelébe sem ér a karizmatikus elődjének, viszont a női front kifejezetten megerősödött. Lena Headeyről 1 pillanat alatt elhiszem, hogy igazi spártai királynő, aki gyászolja elvesztett férjét és állna bosszút érte egyszerre. Eva Green még nála is hatásosabb. Az ő alakítása messze a legemlékezetesebb az összes szereplő közül. Teljesen átadta magát a vérszomjas némber figurájának, ami eszméletlenül jól áll neki. Amikor szinte dominaként szexel az észbontó, de ahogy egy ember frissen levágott fejével csókolózik, azt sem felejtem el soha.
A 300 folytatásában(?) tehát egy kis kitekintést kapunk a többi helyszínre és néhány háttér információval is szolgál az első alkotáshoz, de igazából semmi új és fontos dolgot nem mutat számunkra, amitől közelébe érhetne a Zack Synder által vászonra álmodott költeményhez.

Értékelés: 10/6